A figyelem problémák manapság olyan gyakoriak és az ADHD-val diagnosztizál gyerekek száma drámaian növekszik. A Corvinus Egyetem Lépéskényszer című tavalyi tanulmánya szerint kb. 70.000 gyerek él  ma hazánkban ADHD zavarral. De sokkal többen érzik és tapasztalják magukon és gyermekükön a figyelem tartásának problémáját, a fókuszálás képességének csökkenését.  Ha ilyen sokan érintettek felmerül a kérdés, hogy csak az egyén problémája vagy egy egész társadalmat érintő jelenségről beszélünk? És pontosan mik azok a tényezők amik ezt okozzák és mit tehetünk?

Johan Hari ennek nyomába ered Tönkretett figyelem című könyvében és számos érdekes kutatást  és gondolatot tár elénk. A California Egyetem  Kutatása, melyet Gloria Mark készített arra kereste a választ,  mennyi ideig tart egy átlagos irodai dolgozó figyelme egy adott feladatnál.   Az eredmény: 3 perc. Egyetemi hallgatókon, akik online térben tanultak, végzett másik kutatás szerint a hallgatók minden 65. másodpercben új tevékenységbe kezdtek és az átlagos koncentrációs érték 29 másodperc volt.   Ezek az eredmények arra utalnak,  hogy nem csak a gyerekeknek és a diagnosztizált ADHDs gyerekeknek vannak figyelem fenntartásával problémáik. J

Miért is fontos a figyelem problémával foglalkozunk? Ha nem tudunk figyelni, az céljainkra és azok elérésére is hatással van.  A másik fontos tényező az életminőségünk:  ha nem tudunk elmélyülni  akkor teljes életet élni, pillanatokat eseményeket megélni sem. Hiányzik az életünkből a nyugalom, amikor átgondolhatunk dolgokat. Amikor nincs meg az átlátási képességünk, akkor megoldásokat sem találunk és  figyelem hiányában könnyebben manipulálhatók és irányíthatóak vagyunk. Viszont ha képesek vagyunk megérteni mi történik körülöttünk, akár gyermekeink kapcsán is,  lehetőségünk van változtatni.

Mi  az a néhány tényező, amely a figyelmünk romlásáért felelős?

Fejlett IT technológia- avagy köznyelven a kütyük beszippantanak

A kütyük körbevesznek minket folyamatosan.  Segítik az élet sok területét és már észre sem vesszük mennyi időt töltünk velük. Folyamatosan változtatták meg szokásainkat és vettek rá minket, hogy észrevétlenül folyamatosan növeljük az ott töltött időt.  A technológia egyszerűsíti és egyben felgyorsítja az életünket és mi szeretnénk lépést tartani vele. Ez hatással van a figyelemre is és elmélyülési képességünket adjuk a sebességért és a virtuális világ hatalmas mennyiségű, gyors információiért cserébe. Ha szeretnénk visszanyerni képességünket, hogy el tudjuk mélyülni, átgondolni, fókuszálni akkor meg kell változtatnunk szokásainkat.

Korlátozni kell a képernyő előtt töltött időt  és késleltetni (amennyire csak lehet) a gyerekek képernyővel való első találkozását mert  korai élmény idegrendszer fejlődésében lemaradásokat okoz. A bejövő információ mennyiségét is  csökkenteni kell. Ez nem lesz egyszerű, mert szeretjük a könnyebb utat, melyet a mindig velük lévő telefonunk nyújt. A túl sok és  nagy tömegben érkező információ nagyon megterhel minket és prefrontális kérgünk nem tudja ellátni feladatát a szabályozásban. Érdemes időnként digitális detoxot, szüneteket beiktatni az életünkbe.

Tempo – Gyorsaság

Kutatásokat végeztek arról, hogy lehet e gyors-olvasni? És igen lehet, de erősen romlanak a szövegértési eredmények gyorsolvasás esetén. Ugyanez a helyzet, amikor az interneten a híreken szörfözünk. Keresünk, csak átfutjuk a szöveget és keressük benne az információt. Vizsgálatokkal igazolták, hogy online másképp olvasunk és hiányzik az elmélyülés és bevonódás, ami a könyvek esetében megtörténik velük. A  mesék, történetek  emberi helyzetekbe, érzékesekbe kalauzolnak és empátiát tanítanak . Ez az online olvasásnál nem valósul meg és a szövegértés is gyengébb. Vagyis pont az veszik el, amiért olvasunk.

Bár igen kényelmes és gyors, de fontoljuk meg és olvassunk könyveket is. Azok a gyerekek, akiknek szülei könyvből olvastak fel esténként nagyobb és szélesebb szókinccsel, jobb értéssel és érzelemfelismeréssel és nem utolsó sorban jobb kép fantáziával rendelkeznek. Határozzuk el, hogy  naponta csak kevesebbszer olvassuk el a híreket vagy nézzük meg a chateket és erre ösztönözzük kiskamaszunkat is. Lassuljunk le. Össze is ülhetünk és egymásnak is elmondhatjuk elhatározásunkat vagy köthetünk megállapodásokat, ki mit vállal. Könnyebb a változás ha azt elhatározás, cél és vállalás előzte meg. Tudjuk, hogy a változáshoz idő kell, minimum 3 hét.  Figyeljük meg milyen érzetek vannak bennünk amikor kezdtük – ezt le is írhatjuk- és montiorozzuk a változást minden héten. Igy könnyebben észrevesszük  a pozitív hatásokat és könnyebb megtartani a fogalmakat.

Zavaró tényezők hatása – multitasking nem létezik

Amikor  valamivel foglalkozunk, fókuszálunk  és figyelmünket az adott dologra irányítjuk. Keressük a megoldást. Ha közben üzenet érkezik, cseng a telefon ez elvonja a figyelmünket és kutatások szerint  idő kell arra is, hogy visszatérjünk a feladathoz és nem is  kevés. Ha ugrálunk a feladatok, üzenetek dolgok között nem leszünk hatékonyak és még ki is fárad hamarabb az agyunk.  Egy átlagos felmérésben irodai dolgozók között IQ teszten mérték a teljesítmény zavartalan és üzenetekkel bombázó helyzetben is . Az eredmény 10 ponttal rosszabb volt megzavarás esetén.  Más kutatások szerint is a  feladat közbeni mobilozás, üzenet fogadás 20-30%-al ronthatja a teljesítményt.

Multitasking nem létezik, csak az agyunk olyan gyorsan vált, hogy ez nem tudatosodik bennünk. Van viszont egy nagy hátránya a kifulladó kreativitás. Egy idő után nem tudunk hatékonyan és kreatívan dolgozni. Ha több dologban vagyunk egyszerre benne ez a memóriában is meglátszik majd, kevésbé fogunk emlékezni a részletekre és többet hibázunk.

Teremtsük zavartalan körülményeket a tanuláshoz és ne engedjük, hogy a mobil telefon a kezük ügyében legyen.  Vegyük szép sorban a dolgokat, ne ugráljunk. Csak akkor váltsunk, ha végeztünk. Az elején nehéz lesz így edzeni kell magunkat. Először próbáljunk meg csak 10 percig ugyanazzal az egy dologgal foglalkozni és amikor már könnyen megy akkor hosszabbítsuk az időt.

Alvás minősége és mennyisége

Alvásprobléma is már már általános napjainkban. Keveset és rosszul alszunk. A fáradság  pedig hat a figyelmi képességekre. A túl sok információ elfárasztja az idegrendszer, amire az felpörög és nem tudunk aludni. Nehezen alszunk el és ezért keveset, ettől  fáradtak leszünk és az idegrendszer  is nehezebben bírja és hamarabb terhelődik túl és kezdődik elölről a kör. A másik tényező, hogy evoluciósan úgy kódolódtunk, hogy amikor sötét van alszunk és amikor világos aktivak vagyunk. A villamosság, lámpák és kütyük korában azonban már mi szabályozzuk mikor van világos és ezzel teljesen felborítjuk a normál ciklusunkat. Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni a normál ritmushoz és alvásszabályozáshoz lefekvés előtt 2 órával már nem lenne szabad képernyőt és kék villódzó fényeket néznünk. Inkább csendes tevékenységekkel, lágy fényben készülődnünk a nap lezárására.

Flow élmény és az álmodozás fontossága

Az álmodozó gyerekek még mindig rosszallást és szidást kapnak. Pedig a folyamatos fókuszálás sem lehetséges, mert kifáradunk egy idő után és romlik a teljesítményünk és kreativitásunk. De ha  szüneteket iktatunk be, amikor a gondolataink szabadon áramolhatnak akkor még több, kreatív ötlet jut az eszünkbe. Azt gondolták, hogy amikor nem  irányítjuk a gondolatainkat, nem figyelünk csak álmodozunk akkor pihen az agy és nincsnek aktív területek de egy vizsgálat során észrevették, hogy ez nincs így. Bizonyos területek ilyenkor is dolgoznak és ezeket alapműködésnek nevezték el. Ilyenkor történtek a korábbi bevitt információk feldolgozásai és korábbiakkal való összevetésünk  és új  megoldás keresés. Vagyis azt mondhatjuk, hogy az álmodozás tulajdonképp a kreativitás alapja. Hagyjunk szüneteket az agynak a feldolgozásra és a szabad áramlásra.

Flow élményt a gyerekek ismerik amikor egy játékba belemerülve átadjuk magunkat. Ez sajnos felnőtt korunkban egyre kevesebb pedig igazán ilyenkor jutunk nagy felfedezésekre és eredményekre. Ha a napunk egy ilyen flow élménnyel indul már sokkal jobbnak érezzük, de ehhez el kell mélyülnünk egy kedvelt tevékenységben. Ehhez is változtatásra lesz szükség, hogy a napunk ne az üzenetek, postok és chatek világával kezdődjön.

A figyelem és az elmélyülés képessége fejleszthető és visszaállítható. Csak meg kell változtatnunk azokat a szokásainkat, melyek idáig vezettek. Agyunk neuroplaszticitása, változási képessége lehetővé teszik hogy célzott gyakorlással, új mintákkal fejlődjön.  Kezdjük az elhatározással és néhány Brain Gym gyakorlattal!

Szeretnél többet tudni a figyelem fejlesztésről? Nézd meg az online workshopokat!  https://pile.hu/workshopok/brain-gym-sorozat-szuloknek-online

Ez is érdekelhet még: Gyakorlatok a figyelem fejlesztésére