Helikopter szülők: én is az vagyok? Vagy inkább gondoskodó anya?

Helikopter szülő, aki mindig gyermeke felett „köröz” és a legjobb szándékkal igyekszik annak életét kontrollálni és segíteni minden területen. Mindezt  végtelen szeretettel nem látva, hogy ezzel árt, lassítja a gyermek önállósodását írja a szakirodalom. Dr. Haim Ginott fedezte fel és publikálta először ezt a jelenséget 1969-ben.  De hol van a határ a gondoskodó és a helikopter szülő között?

Dr Ginott publikációja óta egyre  több cikk jelenik meg a túlszerető helikopter szülőkről, mely viselkedés térhódítását az okos eszközök fejlődése nagyban segítette.  De térjünk vissza az alapkérdéshez hogyan tudhatom meg, hogy  gondoskodó vagy  már helikopter szülő vagyok? Kezdjük azzal, hogy megfigyeled a környezetedben lévő szülőtársakat a  most következő leírások alapján és észreveszed az egyes jelenségeket. Másokon észrevenni dolgokat először könnyebb. És utána viszont magunk viselkedését és hozzáállását is meg kell vizsgálni ( picit kívülről nézve mint amikor a környezetet figyeltük) illetve fogadni a környezet visszajelzését erre vonatkozóan.

A helikopter szülő napjainkban egy igen gyakori jelenség. Találkozhatunk vele  a gyerekek edzésein ( ők azok, akik  ki nem hagynának egyet sem, találkoztam olyan szülővel, aki ha úgy érezte gyereke nem edzett, dolgozott eleget az edzésen otthon még külön tartott neki egyet)  a suikban szülőin  – ilyenkor nagyon hálásak vagyunk nekik, mert többnyire ők vállalják az  mindenki más által került, SZMK-s feladatokat-.  Ők azok, akik imádják és piedesztára emelik gyermeküket és életüket annak szentelik, hogy nekik a legtöbbet és legjobban biztosítsák. Pontos elképzelésük  van arról, hogy milyen karriert fut majd be csemetéjük az életben és ha lehetne ezt is kiköveznék nekik előre.

A helikpoter szülők mindent kontrolálni akarnak gyermekük életében. Kiválasztják és meghatározzák milyen különórákra járjon a gyerek és oda gondosan hozzák és viszik őket. Egyeztetnek a tanárokkal és követik gyermekük előmenetelét, még a hobbi területeken is.  Ugyanakkor  nem csak felügyelik, de szolgálják is gyermekeiket: minden felszerelést beszereznek, visznek, gondoskodnak és csodálatos  uzsonnás dobozokat készítenek össze, benne minden jóval és egészséges tápanyaggal. Megkeresik a legjobb szakembereket és tanárokat gyermekük számára időt és pénzt nem kímélve. És  ha „kell” a még a  napközben szülők számára tiltott terület suliba is bejuttatják egy 007-es ügynököt is megszégyenítő kreativitással  az otthon felejtett tornazsákot, hogy a gyermek ne kerüljön bajba. Vagy magunkra vállalnak többlet osztályfeladatokat, csak hogy gyermekünk több élményben részesüljön. Ennek a közösség szempontjából előnye is lehet, de ugyan akkor beavatkozás is.

Amit  helikopter szülők nem tudnak, hogy ezzel azt közvetítik gyermeküknek, hogy nem képes rá. Nélkülük nem képes rá. Azzal, hogy mindenben ott állnak ugrásra készen a gyerek mögött és nem engedik kipróbálni dolgokat, elesni, leesni, néha kudarcot vallani ezek a tapasztalatok és élmények kimaradnak a gyermek fejlődéséből. Azt érzékeli, hogy  ne próbáld ki a világ veszélyes, maradj a már bevett dolgoknál. Ha mégis elomlott valami és  szülő oldja meg a helyzetet mindig  azt közvetíti, hogy csak ő képes rá és a gyerek nem találja meg a saját megküzdési és megoldási módjait, eszköztelen és kiszolgáltatott lesz. És mindezeken felül bizonytalan is szülője nélkül. Rossz kötődési minták alakulnak ki, mely egész életére és kapcsolataira hatással lesz.
Ha mindig választanak és döntenek helyette , dönteni sem lesz képes és azt várja döntsenek helyette. Ezt tanulta meg. Ha nem kerül különböző helyzetekbe, amit neki egyedül kell megoldania jól vagy rosszul, nem tanulja meg azok stresszét kezelni. Olyan ez mint a mesében a szegény legény amikor elindul a világnak édesanyja ahelyett, hogy hamuban sült pogácsát (azoknak a dolgoknak a szimbóluma, amit  megtanult otthon) csomagolna, önmagát kötné a batyuba vagy a modern világban egy mobiltelefont, hogy azonnal hívj,  ha bármi van sőt ne is: inkább majd én, már amikor kiléptél az ajtón. Minél később éri stressz és frusztráció azok mértékét nehezebben és eszköztelenük éli meg. Érzi bizonytalanságát és tehetetlenségét, ami  negatív hatással  lesz önbizalmára.

A helikopter szülővel felnőtt gyerekek otthon is maradnának örökre. Hisz az meleg, biztonságos és gondoskodó. Ha szakemberhez kerülnek többnyire önbizalomhiánnyal vagy teljesítménykényszerből adódó problémákkal.  Fontos ilyenkor azt érteni, hogy ez egy közös probléma a szülővel. Nem lehet csak a gyereket kezelni.  Kettejük közös munkája és a kapcsolatuk újra definiálása lesz a megoldás egyéni ülések keretében.

Amikor ezt a cikket írom én is önvizsgálatot tartok: milyen anya vagyok és mennyire jellemzőek rám a fenti sorok. És találok területeket ahol én in belecsúsztam a helikopterkedésbe.

Hogyan kerülheted el a helikopter szülőséget?

Hagyj teret a fejlődésének! Alkoss kereteket, azon belül adj teret, hogy kipróbáljon dolgokat. Hagyd hibázni és maga által megjavítani. Légy ott  amikor segítségre van szüksége, de várd meg amig jelez. Definiáld újra és újra a kereteket a fejlődés mértékében.

Legyenek saját döntései! És viselje azok következményeit. Vagyis kiválaszthatja, hogy mit sportol, de azt pl. fél évig csinálnia kell. Utána megbeszélitek hogy érzi magát benne, folytatja vagy kipróbál valami mást. Vagy válaszhat hogy a piros   vagy a kék felsőt veszi fel, de semmiképp sem a nyári sárga spagetti pántost. A józan keretek maradjanak meg.

Saját kötelességek és feladatok. Mint például a táska pakolás és felszerelés összekészítés. És igen lehet hogy néha otthon marad valami és azért büntetés lesz. Előfordul és kijavítható. De saját tapasztalat a világ menetéről. Beszéljétek át, beszélgessetek a lehetőségekről. De ne mondd meg mit kell  vagy kellett volna tennie. Hagy okulni saját maga. Tudod, mint a szegény legény a vándorúton minden mesében.

Maradj ki a társaival való konfliktusból!  Ezeket neki kell megoldani és nem anyukák közötti telefonbeszélgetések ezek színterei. Légy inkább edző vagy coach, aki lehetőségeket mond, de ezek közül ő választ. Így tanulja meg képviselni magát. Természetesen ha ez egy bullying helyzet, az már más lapra és szintre tartozik arról érdemes és kell a pedagógussal beszélni.

Távolság és közelség. Engedd, hogy ezt ő szabályozza közöttetek. Kirepül, tapasztal és visszatér. Pont úgy mint amikor járni tanult, ugye még emlékszel? Ne faggasd, várd meg amíg elmondja. Vannak beszédes és titkolózós gyerekek. De hidd el mindkettő előhozza egy biztonságos közegben azt, amiről beszélgetni szeretne vagy amiben segítséget kér. Annyi csak a dolgod, hogy ezt a kötetlen, elfogadó, biztonságos közeget megteremted. Ahogy nő egyre több területről szorulsz ki (pl. nem teheted be a lábad az iskolába csak évi kétszer), melyeket ő maga kezel. Tartsd ezt tiszteletben! És hagyd hogy ezekben a közegekben, közösségekben egyedül boldoguljon.

Azt hiszem, hogy  talán az a kérdés vezet el  legkönnyebben a válaszhoz:  Gondos vagy Helikopter kérdésben ha azt megvizsgáljuk mi a törekvésünk, célunk a gyermekünk nevelésekor. Vajon  szeretnénk megtanítani neki dolgokat, amiket kipróbálhat, vagyis felkészíteni arra hogy később egyedül boldoguljon jól rosszul , de mindig felállva és tanulva. Vagy  arra törekszünk, hogy neki jó legyen és boldog legyen úgy ahogy mi szeretnénk.  Nincs új a nap alatt, leegyszerűsítve mint a hasonlat, tanítjuk halat fogni  (gondos) vagy adunk neki egy csomó finomabbnál finomabb halat (helikopter). Valahogy igy is el lehet indulni megfigyelni magunkat ebben a szerepben. És ne aggódj, ha arra jutsz, hogy bizonyos esetekben és mértékben helikpoterkedsz, mert mindig lehet változtatni és máshogy tenni. A gyerekek gyorsan tanulnak és alkalmazkodnak az új szabályokhoz.

És ha mindez nagyon nehéz és megterhelő és aggodalmat keltő számodra, sokat segíthet egy segítő szakemberrel való beszélgetés. Lehet ez egy mentálhigénés szakember, kineziológus vagy akár pszichológus is. Az önismeret és önmunka és a változás egy nehéz műfaj és könnyebb ha egy külső szem segít és kísér, akár abban is hogy jobb anyák legyünk. Kérj bátran segítséget!

Ha szeretnél elindulni az önmegfigyelés útján ebben a  témában segítségedre lehet ez a sorvezető, amit  magamnak írtam. Töltsd le ingyenesen és dolgozz vele szabadon!